Beteg tavasz....

Kedves Olvasóim!Képzeljétek, engem is elért ez a fránya influenza.Lázam van és pocsékul érzem magam.Anya megint szolidaritást vállal velem, mert ő sincs túl jó bőrben.Egyedül apa tartja a frontot,mert ő nagy és erős, és semmi sem gyűrheti le. Anya azért végtelenül büszke, mert elmúltam egy éves, és most először gyenngélkedek egy kicsit. MErt és nem lehetek beteg.És tegnap is csak a lakást akartam befűteni, hogy ne legyen olyan magas a gázszámlánk. Nem díjazták. A múlt éjszaka abból is emlékezetes maradt, hogy éjszaka kellős közepén ágyneműt kellett cserélnünk, mert épp oda "rajzoltam" rókácskát. Hiába tartottak vödröt elém,ááááá,a takarón jobban mutatott. Azért ennek a betegségnek is vannak jó oldalai. Mivel semmit nem akarok enni(a cszicszit kivéve), anya annak is örül, ha mérgemben leharapom a tavalyi mikulás fejét.Legalább van valami a pocimban..

Múltkor azért nyüszögtem, mert megint jön fogam, és képzeljétek csak el, együtt fogzunk anyával, mert neki csak most bújik a bölcsességfoga!Így legalább közösen nyüszöghettünk!

Jaaaa, és el is felejtettem, múlkor itt volt az én drága Szabi barátom! Nagyon megnőtt, mióta utoljára láttam, igazi helyes kislegény lett.(Bocsi MArcipán, de Neked is ott a Maya...)

Legnagyobb móka a közös ivászat volt. Gyakran cserélgettük az üvegeinket, hátha a másikéban jobb van. Nem vesztünk ám össze rajta! Anya és a Szabi anyuja, a Ditte, jót mulattak rajtunk.

Szabi amúgy elég lehengerlő. Gyakran ölelgetett,és puszikat is kaptam. a szüleink meg győztek szétválasztani minket, mert azt hitték a Szabi bántani akar.Na jó, néha én is pánikoltam a "fojtogató" szeretettől, de csak kicsit pityeredtem el. Hiába, nem vagyok én szokva ilyen heves udvarláshoz!

Aztán azt is el kell mondanom, hogy Ancinencinek is volt szülinapja, és csajos ebédet tartottunk. Délelőtt anya főzött, meg sütött is, hogy vendégül láthassuk a Nencit. Szegénykém betegre röhögte magár, amikor megmutattam, milyen profin szürcsölöm a levest, és azt is megengedte, hogy közelről megnézzem a szemét, kockáztatva ezzel, hogy véletlen kicsit JOBBAN megmutatom hol van. Hát nem rendes tőle?Épp ezért szeretem annyira, hogy puszikat is osztok neki!

Gondoltátok volna, hogy ilyen hamar megmutatja magát a tavasz? No nem bízzuk el magunkat, de kicsit mi is kimozdultunk, mert apa hozott nekünk egy kis meleget:

Az a piros valami ott a házak felett.Apa is ilyennel repked, és haza is hozta nekem:

Igen, jól látjátok, az ott ÉÉÉÉN vagyok.Egy cseppet sem féltem, vidáman üldögéltem benne, és szépen mosolyogtam, ha valaki közelebb jött megcsodálni a Rigpát,(mert ez a neve)!

Nézzétek csak mit találtunk még a séta során. Ezeket még nem taposta ki a Donna kutyusunk:
Ezen egy bátor kis zümi is van!Lehet, hogy tényleg itt a tavasz?A Donna kutyustól tanultam valamit. Biztos jót fogtok kacagni!:

Most megyek és pihengetek, gyógyulgatok, és ápolom az anyut is. Ez a külső épp megfelel hozzá:

Hihi, anya nem volt túl boldog, hogy megint kölcsön vettem a szemüvegét, de annyit azért látott, hogy elkapja a pillanatot! Katicamama és Feripapa, ha kikecmeregtünk a megpróbáltatásból, jövünk!(de mit öregítem őket, mikor ilyen lendületesen táncolnak.Amúgy ez azért került fel a blogra, mert múltkor olyan szépen kértétek a Katica táncol c. videót, hogy azt mondta, ez legyen a grátisz)
NA most tényleg megyek, hogy hamarosan újra jöhessek. Minden jót, Emma