Szisztok, újra itt vagyok!Elmúlt végre a karácsony, bár nekem nem igazán volt más, mint az év többi napja, hiszen engem nem csak ebben a pár napban szeretnek,becsülnek, és halmoznak el ajándékokkal, hanem a szürke hétköznapokon is. Volt itt csengettyűszó....:

....és nagy bontogatás...:



De ami újdonság volt, hogy akárkihez látogattunk is el, mindenhol csillogó-villogó, díszes fenyőfába, Karácsonyfába ütköztem. Volt kicsi, meg nagy, meg közepes, igazi és mű, a lényeg, hogy mindegyiknek örömmel nekiestem volna, ha hagyják, de persze csak messziről csodálhattam őket:



Ez ugyan csak három, de higgyétek el, mindenhol volt, és mindegyik tetszett. Anyának van egy fura ideája, mely szerint ő nem vesz élő fenyőfát, mert sajnálja utcára tenni. Meg persze apa is osztja a véleményt, mert ő régeben sok fát kivágott, és most már nem akar többet megölni. Anya attól pöccen be igazán, mikor ünnepek után a kukák mellett sorakoznak a csupasz,száraz "csontvázak."Szegény kis fák, sok hosszú évig növekedtek, hogy pár nap után erre a sorsra jussanak. Így nekünk nem igazi fánk volt, a fenyőillatot pedig pár ágacskával varázsoltuk a szobába. Persze kinek szíve joga eldönteni, hogyan, mivel ünnepel,mi így.
A készülődést nagyon élveztem, még a takarításban is segítettem:

Aztán csomagoltunk, dobozoltunk, és hogyan hogy nem, én is a dobozban kötöttem ki:


Mi, ahogy már mondtam korábban, nem tartottunk nagy összejövetelt, hanem végiglátogattuk a családot, barátokat,és bizony mindenhol vártak valamivel.Voltunk a szomszédban, maminál, dédinél,Éva néninél,aki mostanság német mondókákra tanít, és még csodálkoznak, hogy nem értik a karattyolásomat,hogy mi az a tádümdá,gyéijá,ánnnúúú, ami anyu is lehet. De az apa, ámpa, ccccicccca és a cccciccci, ugye egyértelmű?
Aztán a maminál is voltunk, ahol Anci és Sanci(anya tesója) is ott voltak, sőt, még a Márk nevű unokatesóm is ott volt. Ő a Sanci fia, de az Ancié nem,de ettől még minden oké. Szóval ott voltunk kinn, és jót játszottak velem, mert mindenki engem akart megszeretgetni.Ott is kaptam ajándékokat,meg puszikat is, sokat, én pedig a pofonokat osztottam, ha már túlságosan elég volt a nyúzásból. Anci nenci azt mondta, anya tartson a zsebében pár kakasnyalókát, és majd azokat osztogatjuk, ha belőlem nem jut mindenkinek.
Képzeljétek,baleset is ért ám! A mama játszott velem, mikor elkezdtem nyafizni egy kiürült kólásdobozért,azért, ami fémből van. Anya és apa is mondta a maminak, hogy ne adja oda, mert el fogom vágni az ujjamat, és úgy is lett. Előbb anya szólt, aztán mikor apa is kimondta, már meg is volt a baj. Kicsi rózsaujjam megsérült:

Gondolhatjátok mekkora riadalmat keltett az eset, pedig én észre sem vettem, hogy mi történt. Azok a csini ragtapaszok nagyon piszkálták a fantáziámat, és folyton leszedegettem őket, és anya minden ujjamra tett egyet, hátha a bibisen rajta marad.Hiú ábránd volt! Ne,m kell aggódni, már nem fáj,nem is foglalkozom vele, de a képet kinyomtatjuk, és megmutatjuk a mamának, hogy tudja, ezt Ő TETTE velem: Látod Mama?

Szegénynek nagyon lelkiismeret furdalása volt, és szerintem azóta is, mert amikor újra mentünk hozzájuk, csak plüssállatokat mert adni nekem, és a kezem sem engedte el egy percre sem, annyira féltett.(mert pár pillanatig már egyedül is állok ám:)!és néha ezért fel is borulok.:( ) Aztán voltam ám a Drága Katinéni-Feripapa verhetetlen párosnál is, és olyan jó volt, hogy csak na! Ott is volt fa meg meglepi és tüzibumm is, ami itt a csillagszórót jelenti. Nagyon szép látvány volt, és azt sajnálom, hogy apa nem nézte velünk, mert utálja a szagát. Nem tudja szegény, miről maradt le.
Aztán volt ott egy régi jó ismerősöm...:

Meg egy teljesen új is!Ez is énekel, meg táncol is, és Németországból érkezett, a Witti kutyustól és a családjától:


Szép lassan vele is barátságot kötöttem, és nagyon büszke voltam magamra, hogy elbírom, arrébb tudom tenni, és ő pedig türelmesen tűrte,de nagyon vigyáztam ám rá! Amikor mindent megnéztem, kicsomagoltam,megjavítottam, kipróbáltam és megkóstoltam, ilyen elégedettem üldögéletem a kosárban, és a következő csínyemen kotyoltam:

De apa is segít ám kitalálni!Anya azt mondja csak úgy csillog a huncutság a szemünkben. Téved ugye? Mi igazán angyaliak vagyunk:

Mindent egybe vetve, jól teltek a napok de sajnos árnyék is vetült ezekre a napokra.
Karácsonykor ugye minden díszbe öltözik, minden ragyog,és csillog, még az ég is ki van világítva. Idén különösen szépen ragyogott, mert már egy új csillag is díszíti. Szomszéd nénink úgy döntött ezután Ő is ott akar ragyogni, és az égbe költözött. Mi hiányoljuk és szomorkodunk, de csak fel kell néznünk, és tudjuk, hogy ő onnan mosolyog ránk, és biztosan azt akarja, mosolyogjunk rá vissza!Én megteszem! Zsuzsa néni, Neked szól e mosoly: