A nagy karácsony

Szisztok, újra itt vagyok!Elmúlt végre a karácsony, bár nekem nem igazán volt más, mint az év többi napja, hiszen engem nem csak ebben a pár napban szeretnek,becsülnek, és halmoznak el ajándékokkal, hanem a szürke hétköznapokon is. Volt itt csengettyűszó....:

....és nagy bontogatás...:

De ami újdonság volt, hogy akárkihez látogattunk is el, mindenhol csillogó-villogó, díszes fenyőfába, Karácsonyfába ütköztem. Volt kicsi, meg nagy, meg közepes, igazi és mű, a lényeg, hogy mindegyiknek örömmel nekiestem volna, ha hagyják, de persze csak messziről csodálhattam őket:Ez ugyan csak három, de higgyétek el, mindenhol volt, és mindegyik tetszett. Anyának van egy fura ideája, mely szerint ő nem vesz élő fenyőfát, mert sajnálja utcára tenni. Meg persze apa is osztja a véleményt, mert ő régeben sok fát kivágott, és most már nem akar többet megölni. Anya attól pöccen be igazán, mikor ünnepek után a kukák mellett sorakoznak a csupasz,száraz "csontvázak."Szegény kis fák, sok hosszú évig növekedtek, hogy pár nap után erre a sorsra jussanak. Így nekünk nem igazi fánk volt, a fenyőillatot pedig pár ágacskával varázsoltuk a szobába. Persze kinek szíve joga eldönteni, hogyan, mivel ünnepel,mi így.

A készülődést nagyon élveztem, még a takarításban is segítettem:Aztán csomagoltunk, dobozoltunk, és hogyan hogy nem, én is a dobozban kötöttem ki:

Mi, ahogy már mondtam korábban, nem tartottunk nagy összejövetelt, hanem végiglátogattuk a családot, barátokat,és bizony mindenhol vártak valamivel.Voltunk a szomszédban, maminál, dédinél,Éva néninél,aki mostanság német mondókákra tanít, és még csodálkoznak, hogy nem értik a karattyolásomat,hogy mi az a tádümdá,gyéijá,ánnnúúú, ami anyu is lehet. De az apa, ámpa, ccccicccca és a cccciccci, ugye egyértelmű?

Aztán a maminál is voltunk, ahol Anci és Sanci(anya tesója) is ott voltak, sőt, még a Márk nevű unokatesóm is ott volt. Ő a Sanci fia, de az Ancié nem,de ettől még minden oké. Szóval ott voltunk kinn, és jót játszottak velem, mert mindenki engem akart megszeretgetni.Ott is kaptam ajándékokat,meg puszikat is, sokat, én pedig a pofonokat osztottam, ha már túlságosan elég volt a nyúzásból. Anci nenci azt mondta, anya tartson a zsebében pár kakasnyalókát, és majd azokat osztogatjuk, ha belőlem nem jut mindenkinek.

Képzeljétek,baleset is ért ám! A mama játszott velem, mikor elkezdtem nyafizni egy kiürült kólásdobozért,azért, ami fémből van. Anya és apa is mondta a maminak, hogy ne adja oda, mert el fogom vágni az ujjamat, és úgy is lett. Előbb anya szólt, aztán mikor apa is kimondta, már meg is volt a baj. Kicsi rózsaujjam megsérült:Gondolhatjátok mekkora riadalmat keltett az eset, pedig én észre sem vettem, hogy mi történt. Azok a csini ragtapaszok nagyon piszkálták a fantáziámat, és folyton leszedegettem őket, és anya minden ujjamra tett egyet, hátha a bibisen rajta marad.Hiú ábránd volt! Ne,m kell aggódni, már nem fáj,nem is foglalkozom vele, de a képet kinyomtatjuk, és megmutatjuk a mamának, hogy tudja, ezt Ő TETTE velem: Látod Mama?Szegénynek nagyon lelkiismeret furdalása volt, és szerintem azóta is, mert amikor újra mentünk hozzájuk, csak plüssállatokat mert adni nekem, és a kezem sem engedte el egy percre sem, annyira féltett.(mert pár pillanatig már egyedül is állok ám:)!és néha ezért fel is borulok.:( ) Aztán voltam ám a Drága Katinéni-Feripapa verhetetlen párosnál is, és olyan jó volt, hogy csak na! Ott is volt fa meg meglepi és tüzibumm is, ami itt a csillagszórót jelenti. Nagyon szép látvány volt, és azt sajnálom, hogy apa nem nézte velünk, mert utálja a szagát. Nem tudja szegény, miről maradt le.

Aztán volt ott egy régi jó ismerősöm...:

Meg egy teljesen új is!Ez is énekel, meg táncol is, és Németországból érkezett, a Witti kutyustól és a családjától:Szép lassan vele is barátságot kötöttem, és nagyon büszke voltam magamra, hogy elbírom, arrébb tudom tenni, és ő pedig türelmesen tűrte,de nagyon vigyáztam ám rá! Amikor mindent megnéztem, kicsomagoltam,megjavítottam, kipróbáltam és megkóstoltam, ilyen elégedettem üldögéletem a kosárban, és a következő csínyemen kotyoltam:De apa is segít ám kitalálni!Anya azt mondja csak úgy csillog a huncutság a szemünkben. Téved ugye? Mi igazán angyaliak vagyunk: Mindent egybe vetve, jól teltek a napok de sajnos árnyék is vetült ezekre a napokra.

Karácsonykor ugye minden díszbe öltözik, minden ragyog,és csillog, még az ég is ki van világítva. Idén különösen szépen ragyogott, mert már egy új csillag is díszíti. Szomszéd nénink úgy döntött ezután Ő is ott akar ragyogni, és az égbe költözött. Mi hiányoljuk és szomorkodunk, de csak fel kell néznünk, és tudjuk, hogy ő onnan mosolyog ránk, és biztosan azt akarja, mosolyogjunk rá vissza!Én megteszem! Zsuzsa néni, Neked szól e mosoly:

Karácsonyi ismertető

Manapság a karácsonyi forgatagban és az egymást túllicitálni akaró vásárlási lázban sajnos, csak kevesek tudják, illetve keveseknek jut eszükbe, hogy mit is ünneplünk ilyenkor. Pedig a karácsony a pogány és a keresztény világ számára is az év egyik legfontosabb napja. Vajon hogy lehet ez? A válasz nagyon egyszerű: a karácsony két - egymástól jelentősen eltérő - ünnep ötvözéséből keletkezett. Az egyik (a régebbi) egy ősi pogány természetünnep: az újévé, az újjászületésé. Az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével: december 25-ével. Ekkor kezdenek a nappalok hosszabbodni. Régen az emberek sokkal inkább függtek a természettől, mint mostanság, és úgy gondolták, hogy a nap télen meghal. A tavasz közeledtével mindig félve várták, hogy feltámad-e újra. Megörültek tehát, amikor a nappalok hosszabbodni kezdtek, s örömükben ezt meg is ünnepelték a világ minden táján. A másik decemberi jeles nap a keresztény egyházak ünnepe: a Megváltó születésnapja, a gyermek Jézus ünneplése. A kereszténység más vallások szokásaiból is sokat átvett, így a sok ezer éves téli napfordulóra eső ünnepeket is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe, s a legnagyobb ünnepét tette erre a napra: azt az éjszakát, amelyen - a hagyomány szerint - Jézus született, aki elhozta számunkra Isten mindenek fölötti szeretetének hírét és a megváltást. A kétféle hagyomány keveredése során alakult ki a mai ünnep: az öröm, a békesség, a szeretet és a család ünnepe. A karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. Az újévbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése. Az angol nyelvben használt szó, a Christmas Krisztus nevére utal, tehát egyházi eredetű, akárcsak a német Weihnacht, ami szent éjt jelent. Az újlatin nyelvekben (francia: Noel, olasz: Natale, spanyol: Navidad) születésnapot jelent, s a latin Natalisból ered. Sokféle szálból tevődik össze ez a gazdag ünnep, s minden nép még az elnevezésben is kiemelte, ami számára a legfontosabb benne.

Anya kezd besokallni, de már sokkal nyugodtabb, mint napokkal ezelőtt, már humora is van újra. Úgy gondolta, idén nem fog megzakadni, és tényleg meghitt kis karácsonyt ünneplünk, nem flancolunk:apa, anya, és ÉÉÉÉn. Tavaly ilyenkor anya jó nagy pocakkal serénykedett, és arra gondolt, hogy jövőre már én is itt leszek a fa alatt, és vajon hányszor fogom leborítani a fát?Ez még titok, de azt már kipróbáltam, milyen ajándéknak lenni, csak éppen díszes csomagolást nem engedtem rakni magamra,mert anya szerint a legszebb dísz, a huncut kis vigyorom. Aztán ma már anya elkezdte kötözni a szaloncukrot.Én meg szétszedegettem, és mivel jó volt az illata, csomagolással együtt kezdtem el cuppogni rajta.Aztán egy egész szemet meg is ettem. Teljesen egyedül!A többit csak szétmorzsoltam, már amíg anya észre nem vette.

Idő közben elkészült a menü is, majd győzzük megenni, most megyünk is, készülődünk tovább. Aztán majd igyekszem beszámolni, hogyan telt az első karácsonyom.

Minden olvasónknak meghitt, boldog,békés Karácsonyt kívánunk!

Luca napi varázslatok

Ma reggel újabb mérföldkőhöz értem. Lemásztam az ágyról, pontosabban letolattam!Úgy, ahogy azt kell.Egyszer, aztán mivel anya nem látta, még egyszer.Tökéletes manőverezés.Sikeres, pontos landolás. Aztán úgy elbíztam magam,hogy harmadszor is bepróbálkoztam,és mondanom sem kell,huppantam, mint a krumpliszsák.Még jó,hogy nem magas az ágy,mert semmi bajom nem lett.
Azóta nem kisérletezem vele, és apa sem treníroz, mert ha nem is mondja , bizony ő is megijedt!! Viszont kitaláltam valami új huncutságot.Elkezdtem utánozni a nagyok beszédét, és a szüleim szerint irtó mókás blablákat vágok le.Mert szerintük blabla. Vajon honnan veszik, hogy nem Petőfit vagy más finomságot szavalok éppen?
És más szokást is felvettem így a tizedik hónap körül. Mégpedig, hogy napközben keveset alszom, éjszaka viszont elég sokat, aminek anya örül a legjobban, bár már megszokta, hogy mikor éhezem meg, és ilyenkor ő automatice felébred.Nos igen, neki is szoknia kell az új napirendet.
Aztán pedig rájöttem arra is, hogyan rázzam a fenekem, ha zenét hallok. Még nem készült róla videó, de anyáék szorgalmasan lesik a pillanatot, hogy itt a blogon is debütálhassak vele.


Nem tudom hová tenni, de apával azt vettük észre, hogy ahogy közeledik a karácsony, anya egyre feszültebb és idegesebb. Egyre csak pakolászik, meg rendezkedik, még a rumlis szekrényt is elpakolta, és ablakot meg függönyt mosott,de még mindig csak forog mint a tojógalamb, mert nem találja a helyét. Szegény ház! Szegény Donna, szegény apa, szegény Emma.
Anya azt is kitalálta, hogy addig nem mossa fel a teraszt, amíg apa nem csinál kerítést, hogy a Donna ne sározza össze.Már azon reszketünk, milyen merényletre készül velünk szemben.
Ma csak a szelét éreztük, amikor rámordult az apára, hogy ideje hajat vágatni, és borotválkozni sem ártana. Amikor meg kiborítottam a kajámat, azt láttuk, hogy bíborszínt ölt a feje, és csak azon csodálkoztunk, hogy nem okád tüzet. Kellene valami jó orvosság a bajára.Valami wellness nevű, de tudom mit mondana erre: Egy jó könyv, egy csésze meleg tea, és tííííííííííz perc nyugalom. Álmodj anya,vagy írj a Mikulásnak!

Nos, egy kis kikapcsolódás gyanánt elvittem magammal a hétvégi rendezvényre, amely a hangzatos Luca napi varázslatok nevet kapta, de én egy csöppnyi kis varázslatot sem láttam. Viszont volt színes forgatag, kellemes zene, a termet belengte a forralt bor és a mézeskalács illata, meg a fenyő és gyertya csodás egyvelege,és én bizony Harry Potter nélkül is elvarázsolva éreztem magam.Olyannyira, hogy hisztizni is elfelejtettem,és boldogan vettem részt a gyerekprogramokban: Hoztam pár képet,hogy ízelítőt kapjatok ti is:

Szerintem nagyon szép dolgok voltak ott, és egy kicsit anya is kieresztette a gőzt!

MA délelőtt a postás bácsi meghozta az első karácsonyi csomagomat!Anya rendelte nekem hogy sok örömömet leljem benne. Igaz nem várta meg azt a bizonyos karácsonyi napot, de én még kicsi vagyok, és úgysem tudok különbséget tenni, meg akkor úgyis olyan zsúfolt lesz minden, így most nyugodtan örömködhetem ki magam benne, anya meg bennem. Önző módon magának akarta a pillanatot, de mivel nem irígy, és én sem, megosztjuk a felfedezés örömét: Húú, mekkora zsák! Itt még nem tudtam mit rejt.

Anya, ez akkor most ehető?Ennyi smarties golyót kaptam?NAhát! Külön háza van ennek a sok golyónak? És vajon törékeny?Úgy tűnik nem, viszonyt jól lehet vele kocolni,mert mostanság mindent szeretek, ami zajt csap. A sátor meg olyan jó nagy, ki és be tudok mászkálni, és még segítség sem kell hozzá, de a legtutibb az, hogy apa is belefér!!! Egész délelőtt hancúroztunk.Ő is nagyon élvezte, de anya már kevésbé, hogy elkezdtük dobálni a golyókkal.

Persze nem volt harag, sem sértődés, csak jó móka!

Nálam is járt Mikulás!

Járt bizony, sőt, valami hiba folytán többször is megajándékozott, vagy pedig tényleg nagggyon jóóó gyerek vagyok.Annyi édességet kaptam, hogy csak apa segítségével fog elfogyni.Anyát nem említem, mert bőszen tiltakozni kezd, hogy ő aztán nem eszik édességet, mert így is nagy a feneke,de azért én már láttam ám, hogy nála is lecsúszik egy-egy kocka csoki, miegymás.Hihihi... Mindennek nagyon tudtam örülni, de leginkbb azoknak a dolgonak amelyek nem fogynak el olyan hamar, mint a csoki. Például a meleg kis kesztyűknek, amit Adri barátnémtól és amit Krisztián uncsitesótól kaptam, a szépséges mesekönyveknek.......Itt éppen Adri barátnőm ölében trónolok.Jól összemelegedtünk, nagyot játszottunk.

Vaagy a MAZSOLÁNAK!!! Ő egy rózsaszín trükkös malacka,pihénél puhább bundában.Kati néniék után kéretőzött, ők meg elhozták nekem.Első látásra szerelem volt, és ilyen puszikat nyomok le neki:Aztán megtanultam ujjal mutogatni, így megmutatom a Mazsolát:Ő a Mazsola, hűséges alvótársam,zsámolyom,pajtásom, amit csak akarok.Sokkal engedelmesebb, mint a Donna kutyánk, mert nem szedi el az uzsonnámat, és nem szalad el, ha megcibálom a fülét.

Ja és én is voltam ám a Mikulásnál, anya és a Bogi elvittek, hogy megnézzem magamnak közelebbről:Nahát, de fura képed van barátom!Tuti nem felejtem el jövő ilyenkorig,de a legtutibb, hogy tőle is kaptam egy puttony édességet:Nem féltem tőle, meg sem illetődtem, és alig vártam, hogy kicsomagoljam a meglepit.Igen, megint a Bogival vagyok a képen, mert anya megint elbújt a gép mögé, de Bogi nem hagyta annyiban a dolgot, és elcsípte anyát hiába minden tiltakozás,bújkálás, és hát íme, ez lett az eredmény:

Hogy mit vettem még észre?Én ezen a mikulás napon egyre csak ettem....Finom habos sütit...Óriás sajtos stanglit,de vajh elbírok vele?Grrrrr, alig várom, hogy belemélyesszem a fogaim!!!Aztán anya ropogós rudacskáit...Egy kis papíros csokoládét,mert olyan gyorsan neki estem,hogy anyáék ki sem tudták venni a kezemből.Mindezek után még csoda tárgyát képezte, hogy így kidőltem estére: Na persze a dőzsölésnek meglett az eredménye is, voltunk a dokinál, újabb oltás,(még ma is szenvedek tőle.:( ) súlymérés, és 9550gramm lett a súlyom, jól meg is lepődtem, és ....

ÓÓÓÓ nem, ugye ez még nem narancsbőr? Persze hogy nem, de jó lesz odafigyelnem magamra, az újságok tele vannak jobbnál jobb tippekkel, azt hiszem átolvasok őket.....

Szeretet

Helló, Anya találta ezt a kis programot, nagyon hasznos, légyszi futtasátok le ti is, ha pedig már megtettétek valamikor, egy frissítés nem árthat:

Ügyfélszolgálat: Igen, miben segíthetek?
Felhasználó: Hát, hosszas megfontolás után úgy döntöttem, installálni fogom a Szeretetet. Végig vezetne kérem a folyamaton?
Ügyfélszolgálat: Rendben, szívesen segítek. Készen áll az indulásra?
Felhasználó: Hát, nem vagyok egy műszaki zseni, de azt hiszem készenállok. Mit kell először tennem?
Ügyfélszolgálat: Első lépésként nyissa meg a Szívét. Megtalálta a Szívét?
Felhasználó: Igen, de egy csomó más program is fut jelenleg. Lehet telepíteni a Szeretetet, miközben ezek futnak?
Ügyfélszolgálat: Milyen más programok futnak?
Felhasználó: Lássuk csak, van Múltbéli Megbántódás, Alacsony Önértékelés, Harag és Neheztelés. Ezek futnak éppen.
Ügyfélszolgálat: Nem gond, a Szeretet fokozatosan törölni fogja a MúltbéliMegbántódást a jelenleg működő rendszeréből. A hosszú távú memóriában esetleg megmaradhat, de már nem fog megzavarni más programokat. Végül a Szeretet felül fogja írni az Alacsony Önértékelést a saját moduljával, amit Egészséges Önértékelésnek hívnak. Viszont a Haragot és a Neheztelést teljesen ki kell kapcsolnia. Ezek a programok megakadályozzák a Szeretet megfelelő installálását. Ki tudja kapcsolni ezeket?
Felhasználó: Nem tudom, hogyan kell kikapcsolni őket. Meg tudja mondani?
Ügyfélszolgálat: Örömmel. Menjen a startmenübe és indítsa el a Megbocsátást. Ezt addig kell ismételnie, amíg a Harag és a Neheztelés teljesen ki nem törlődnek.
Felhasználó: Rendben, kész! A Szeretet automatikusan elkezdte telepítenimagát. Ez normális?
Ügyfélszolgálat: Igen, de ne feledje, önnek csak az alap program van meg. El kell kezdenie kapcsolódni más Szívekhez, hogy hozzáférjen afrissítésekhez.
Felhasználó: Hoppá! Máris kaptam egy hibaüzenetet. Azt mondja: "Hiba - A program nem fut külső egységeken." Most mit tegyek?
Ügyfélszolgálat : Ne aggódjon. Ez azt jelenti, hogy a Szeretet programBelső Szíveken való futásra lett tervezve, de az ön Szívén még nem futott. Kevésbé technikai nyelven ez csak annyit jelent, hogy önnek először saját magát kell Szeretnie, mielőtt másokat Szerethetne.
Felhasználó: Tehát most mit tegyek?
Ügyfélszolgálat: Gördítse le az Önelfogadás menüt; majd kattintson azalábbi fájlokra: Megbocsátok Magamnak 2.0, Felfedezem az Értékeimet 1.5, Tudomásul Veszem a Korlátaimat 3.0.
Felhasználó: Rendben, kész.
Ügyfélszolgálat: Most másolja őket az "Én Szívem" könyvtárba. A rendszer felül fog írni minden zavaró programot és kijavítja a hibásprogramozást. Ezen kívül törölnie kell a Terjengős Önkritikát az összes könyvtárból és kiürítenie a Kukát, hogy biztosan eltávolítsa teljesen, és soha ne jöhessen újra elő.
Felhasználó: Megcsináltam. Hé! A Szívem új fájlokkal telik meg. Mosoly jelent meg a képernyőmön és a Béke meg az Elégedettség bemásolja magát minden felé a Szívembe. Valamint az egész rendszerem melegedni kezdett. Ez normális?
Ügyfélszolgálat: Sok esetben. Másoknak eltart egy ideig, de végül minden helyre áll a megfelelő időben. A rendszer melegedése normális, és javítja a Szív működését, ne aggódjon. Egyébként jó érzés nem?
Felhasználó: De, csak szokatlan.
Ügyfélszolgálat: Szóval, a Szeretet telepítve és rendesen fut. Még egy dolog mielőtt letennénk. A Szeretet Ingyenes Program. Figyeljen rá, hogy továbbítsa azt és a különféle változatait mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül. Ők is megosztják majd másokkal és visszajuttatnak viszonzásul önhöz is új és izgalmas változatokat.
Felhasználó: Köszönöm...

Mi-kulás

Helló mindenkinek,

a tegnapi sztorit muszáj leírnom mindenek előtt, mert még friss az élmény, magam előttt látom a szüleim arcát, hallom a rémült, ijedt hangjukat.

A történet tegnap este vette kezdetét.

Este jól bevacsiztunk, felvonultunk, hogy készüljünk a lefekvéshez.Anya elment, hogy vizet engedjen nekem a fürdéshez,én meg úgy gondoltam, a pelust nem pazaroljuk, jól telepakoltam, így van értelme a cserének. Apa messziről kiszagolta, és kiabált anyának, hogy mi a helyzet.Anya gyorsan levette, de újat nem rakott fel, mert fürdéshez ugye minek? Aztán felvett engem, hogy betegyen a kádba,és nagyokat fújjolt, hogy még most is érzi a pelus szagát.ÉÉÉÉÉÉÉÉs akkor érte a meglepi, mert én bizony megint kipakoltam. Szegény észre sem vette, hogy a pólója a karja, de még a nyaka is "anyagos" lett.Rólam már ne is beszéljük, egy iszappakolás ehhez képest....

Na de ahogy rájött, mi a bibi, éktelen rikoltozás, apa öklendezik, és azon aggódik, hogy végigpotyogott a szőnyegen is és anya nehogymá' beletaposson. Irány a fürdő, irány a csap alá, no és persze én is halálra rémültem a nagyok izgalmán, mert azt hittem valami nagy baj történt. Anya hiába kiabált apának, hogy azonnal jöjjön segíteni, mert már mindenhová jutott, de apa csak állt, és nyelte a könnyeit a sok visszafolytott "ingertől". Anya végül hősiesen, nagyokat nyelve kipucolt a kakiból, és betett a kádba, aztán rásüvöltött apára, hogy mostaztánfürdesdmegaztagyereket, és elvonult ő is fürdeni. Amikor visszajött, azt látta, hogy apa csak áll a kádam mellett, de nem ér hozzám, nem pancsol velem,ahogy szokott. Vajh minek? Oda is pottyantottam egy keveset. Vizcsere, miegymás. Anya és apa egymást okolja, de már meg-megrándul a szájuk széle.
A szőnyeg miatt kár izgulni, úgyis régi, foltos, és barna.....

Pár év múlva meg csak kacagni fognak rajta.

Ők igen, de én? Hát nem is értem miért nem hagyják nyugodtan alkotni az embert.

A környezetem felvilágosított, hogy ilyenkor decembere elején jön a Mikulás -mizéria, amikor ellepik a polcokat a Pirosruhás kertitörpe arcú csokilények. És nem csak csoki, hanem hús-vér lények is. piros ruhában, nagy fehér szakállal. Anya és Anett már múltkor megmutatta nekem az Árkádban. Én pedig tátott szájjal bámultam, ahog egy vékony kötélen mászott fel és le.

(ÓÓ, itt jut eszembe, hallottatok már az ősbizalomról?Én is így viszonyulok Anettmamimhoz. Ez úgy van, hogy ugye én most azt játszom, hogy félek azoktól, akiket ritkán látok. Anettet is jóó régen láttam.Aztán pénteken találkoztunk. Én aludtam, és amikor felébredtem, ő mosolygott rám. Én pedig ahelyett, hogy sírva fakadtam volna, mosolyogva nyújtottam felé a kezem, és másztam az ölébe. Anya csak ámult és bámult, és akkor hallotta Anettől ezt a kifejezést, ami azt takarja, hogy én bízom benne, mert ott volt amikor születtem, és ő volt az, aki először a karjaiban tartott. Jó mi?) Bár most nincs friss közös képünk, de rólunk van szó, itt ni:

Szóval Mikulás. A héten Kati néni és Feri papa is töltődni akart a pozitív energiáimból, így áthívtak minket magukhoz. Kati néni elmesélte, hogy voltak bevásárolni, és ott találkoztak ezzel a Mikulással, aki olyan elfoglalt, hogy nem jut mindenhová el, ezért külön nekem küldött velük egy kis meglepit:
Nekiestem a csomagnak, és teli volt minden finomsággal, meg könyvecske is volt benne, amit ma reggel fel is olvastam a legkedvesebb pajtásaimnak:
Később persze ismét felfedeztem Kati néniék kincses bányáját, és muszáj volt kirámolnom, hogy megnézzem, ott nem rejtőzik e pirosruhás "kertitörpe".

Azt ugyan nem találtam, de ismét megtaláltam az éneklő kutyust, meg fakanálbábot, meg más eget rengető érdekességet, például az apa ujjbábját:Nagyokat kacagtunk rajta, és eszünkbe jutott a gazdasági válság, és-láss csodát- neki is kiutaltatott egy pár új zokni.

Jól mulattunk, ám egy idő után Kati néni elkezdett ficeregni, és gyakran tekingetett kifelé, majd elunva a tekintgetést, felpattant(szó szerint, mert anya nem tudott olyan gyorsan felállni, hogy segíthessen:)), és elrobogott.Valami Copfost(nekem ezentúl parasztosan csak coffos)emlegetett, és anyával azt hittük, valamelyik szomszéd kislányról van szó, de NEM! Én kaptam új barátnőt! Újabb elsőt, életem első rongybabáját, és a pláne, hogy csudacsini rózsaszín babakocsi is dukált hozzá.

OOOOOOlyan boldogan tologattam, még videó is készült róla, amit legközelebb fel is teszünk ide,hogy ti is lássátok, milyen ügyesen sétálok vele. Pár hét, és már felnőtt segítség sem kell majd hozzá, mert az Emese is így tanlt meg járni. Tudjátok Emese(na nem a reklámból) az a kislány, akivel múltkor együtt pózoltam a harisnyás képen. Ő is szeret Kati néniék gyerekbirodalmában időzni:)

Jó kis meglepetés volt az a nap, de én is megleptem a Feri papát, aki a székről is majdnem lepottyant:Nézegettük a képeket, közben megszomjaztam, és jót húztam az üvegemből.Aztán megkérdezte, hogy elég volt Csillagom?Én pedig egy határozott, tisztán érthető NEMmel feleltem, és ittam tovább.Nagyon meglepődött, mert lemaradt arról, hogy én ilyet is tudok.

Szóval azóta a Coffos is a barátnőm, és mivel elirigyeltem a fonatait, anya nekem is készített kettőt, amit nagyon büszkén viseltem:

De várjunk csak, itt valami nem stimmel, meg kell vizgálnom....Anyaaaaaaa, ez nem is sárgaaaaaaaaa........Én is olyaaat akarok...brühühűűűűűűűűűű.

Persze az én szuper anyukám meggyőzött, hogy ez nekem sokkal jobban áll, és illik a kalapomhoz, meg a szememhez, meg a szandimhoz, meg minden, és ez így harmónikus, és copfokkal ..........vagy anélkül, neki meg apának mindenkinél gyönyörűbb vagyok:

Most akkor ennyi, de hamarosan beszámolok a Szabi látogatásáról, meg a Picúrka klub duruzsolós műsoráról. Addig is mindenkinek kellemes készülődést, ezer puszi, Emma