2008. május 28., szerda

Hibajelentés

Kedves Szeretteim!

Múlt héten lecsapott a fránya villám, és bizony tönkre vágta a gépünket, ezért hanyagoltuk a bejegyzéseket, pedig kalandos kis életem zajlik ezerrel. Amúgy most a Bogócáék gépén fonom történetem fonalát.
Sok időm nincs, ezért csak pár jelentősebb mozzanat csak.

Mostanság sokat mozgolódom, és gyakran sokkolom a szüleimet azzal, hogy megfordulok az ágyikómban, aztán meg huncut módon lesem a reakciókat és nagyokat kacagok rajtuk.

Nos valahogy igy.....

Hétvégén voltunk a budméri maminál és papinál: nagyon sok izgi dolog történt, például rájöttem, hogy bizony a papa szájában van valami, ami nekem nincs,fogak.Azzal biztatnak, nekem is lesz nemsoká, ezért meg is próbáltam milyen is lesz az,.

Megkóstoltam az Anettet....

Hmmmm de fini, kicsit ugyan rágós, de jól haladok nem?

Na mutasd csak papa, mennyi is az annyi?
De hát ez nem is hasonlit a Matyi kutya fogaihoz!!!
Nap végére kicsit elfáradtam, szunnyáltam egy pöttyet, de ne feledjétek, a látszat néha csak, és én mindig mindenhol résen vagyok!



2008. május 19., hétfő

Apa



Kedves drága Apukám!


Tegnap szóvá tetted, hogy milyen kevés szó esik rólad.Azt mindenek előtt tudnod kell,hogy téged is annyira szeretlek mint anyát, de napjaim nagy részét mégiscsak vele töltöm. Te is tudod-mert ebben is rád hasonlítok-mekkora haspók vagyok, és hát tudod a kaja meg minden....muszáj elbűvölnöm a mamit. Imádok játszani meg dumcsizni veled, és reggelente olyan jó fenékbe rúgni téged, ha az első csípésemre nem reagálsz.

Emlékszel, hogy anya pocijából is így üzentem neked?


Ha majd kicsit nagyobb leszek, megyek veled mocizni, és ámul majd a világ, hogy milyen menő és szemrevaló barátnőd van.


És azt is el kell mondani, hogy mennyire jól esik, mikor veled pancsizhatok, de mostanság nem gyakran esik meg, amiért nagyon ráncolom a homlokom.Tessék velem többet törődni!


Amúgy pedig külön köszi, amiért elkísérsz a dokikhoz, ahol anyával nem úgy bánnak, mint veled. Ha megjelensz. mindig kiváltságosnak érzem magam. Ma is kacagok ha eszembe jut, hogy "orbita fracturát" ígértél honoráriumként a dokinak, amennyiben fájdalmat okoz nekem.

Most dobok fel pár képet a szép pillanatokról:

Itt az első otthon töltött estéim egyikén..


Akár etet...



Akár fürdet....






Vagy éppen velem álmodik...



Egyszerűen tökéletes párt alkotunk!

2008. május 17., szombat


Húúú de régen engedtem a géphez az anyukámat! Na nem azért mert semmi izgi nem történt velem, sőt! elég zsúfolt hetem volt. Kezdjük azzal, hogy kedden megint oltásra kellett mennünk. Galád módon éppen a legszebb délutáni álmomból keltettek fel.
Ismét megmérték a súlyomat, 6008 gr. vagyok, 62 cm hosszú és gyönyörűűűű mint mindig.:)

Jó sokat ordítottam, hogy hagyjanak már végre békén, és a nagy kiabálás közben észre sem vettem, hogy ismét megszúrtak. De persze később.... El sem hiszitek milyen rosszul éreztem magam. Nem tudom milyen az az úthenger, pláne ha át is megy az emberen, de már hallottam ezt a szófordulatot a szüleimtől, na mindegy, vmi hasonlót érezhettem. Így néztem ki, ugye látszik..
Na nem kell annyira sajnálni, mert okos kislány vagyok és kigondoltam, mi lenne a legjobb megoldás:


Hát persze, kedvenc Anettem meglepett egy csudafincsi fürdősóval, isteni levendula illata volt. Annyira megnyugtatott és ellazított, hogy jól ki tudtam pihenni a megpróbáltatásokat

És még merje valaki azt mondani hogy uncsi az élet.


Anya véletlen feltette egy barátom képét, és most nem tudja leszedni. Jajj, de kis béna, de így legalább megismeritek őt is. Ő a Szabolcs.

Jókat sétálunk ha eljönnek nagyilátogatóba, csak az a gond, hogy ritkán jönnek. Hali Szabi! Győzködd az anyudat és gyertek.

Egyik délután különösen jó kedvem volt, és hagytam magam öltöztetni, és Anya úgy gondolta teadélutánt rendez nekünk. Meghívtam pár barátnőmet, ő az egyik kedvencem, bár kicsit magának való. Sőt, meg sem beszéltük, mégis hasonló ruciban feszítünk.Ha kicsit megszorítom, rögtön elkezdi hívni a mamát meg a papát.Ez tök muris.

Én kicsit sírdogálok és rögtön jönnek a szüleim. de azért jó fej.
Na tea az nem volt, de jó hangulat igen:Na kinek is szebb a rucija?

Persze hogy az enyém, Kati nénitől kaptam, ezért most csakis NEKI szól a kép: Ugye Kati néni nagyon imádsz ezen a képen?Hamarosan meglátogatunk, hogy jót pihenhessek a "puhádon".
Most mennem kell vacsizni, hamarosan írok megint. Ti is írhattok nekem a megjegyzésekhez. Nagyon örülnék neki. Jók legyetek, amilyen én is vagyok. Puszi, Emma



2008. május 6., kedd

Sziasztok, ma nagyon vidám vagyok, és annyit fecsegek, hogy már biztos zsong anya feje. Persze látom rajta, hogy mosolyog, mert ÍÍÍMÁD engem hallgatni.

Tegnap volt itt az Anett és a Gábor, két barátunk.
Anett az én második mamin, mert amellett, hogy ő is várt rám a hosszú hónapok alatt, és hasznos tanácsokkal látta el anyát, velem volt életem legfontosabb pillanatában, amikor születtem. Sőőt, ő tartott először a karjában. És apa nem kis bosszúságára még egy csomó ELSŐ hozzá kötődik. Hiába, azok a mosolygós szemek, nem tudok ellenállni neki.
Szóval tegnap elárultam neki, hogy mocorognak a fogacskáim, azért rágom olyan vadul az öklöm, és kaptam rá valami nagyon fincsi kencét. Mivel naaagy kópé vagyok, akkor is nyöszörgök, mikor nem fáj, hátha anya ad még belőle.nyamm!

Délelőtt az Ímamival(Irén mama) sétáltam egy nagyot, addig anya elment bevásárolni, de mikor hazaért, nagy meglepi érte! A Donna kutyánk benn maradt a konyhában, és az összes fellelhető nasit megkereste és felfalta. Evett kekszet, meg chipszet és almát, meg egy csomó diót. Ezért anya még nem is lett volna mérges, de az én üvegeimet is leverte, meg egy poharat is eltört(csak apa meg ne tudja, mert akkor jajj a Donna seggének!!!!)


Jó sűrű volt a napom mert még a pót dédim is meglátogatott,ő az:Jujj a cumi a számban maradt, meg kicsit furán is nézek, de a látszat csal, jól éreztem magam, csak indultam volna már a délutáni sétára, és ezzel jeleztem, ha nem indulunk, ordítani fogok. Hát, kicsit ordítottam is, ezzel megintt elértem amit akartam. Kár volt sietni, mert anya jól megázott, míg én vígan durmoltam a mercim melegében.


Ja, és van egy új haverom is. Itt találkoztunk először:



Nem a tükör ikremre gondolok, hanem arra a rőtsipkásra ott előttem ni!



Még oktatom a jó modorra, de már haladunk, megadta magát:

Itt épp azt magyarázom neki, hogy a főnők én vagyok, és ha nem viselkedik rendesen beleharapok a turcsi kis orrába. és azért az orrába, mert a barimnak a fülét szoktam rágni, úgyhogy a fülrágás csak az ő kiváltsága.

Tudni illik ő réggebbi barátom, csak anya mostanság nem adja oda, mert az arcomra húztam és ő megijedt. Nem tudom mit ijedezik, de lehet hogy csak irígykedett. De anya tudhatná, hogy kicsi életemnek mégiscsak ő a középponja, mégha a dolog fizikai valóját veszem is alapul, mert ugye az éltető tej.......hmm.


Na szóval a bari meg én:


Most megyek is, hívom legnagyobb rajongómat, etessen meg! sziasztok, puszi, Emma

2008. május 4., vasárnap

Ma van életem első Anyák Napja.

Én apát és anyát is köszöntöttem, mert szerintem így kerek a világ. De hogy is történt a köszöntés? Reggel odakéretőztem a szüleim ágyába egy kis szundira, és anyát egy gyönyörű gügyögéssel ébresztettem. Persze nem értette mit mondok neki a rejtélyes babanyelven, de így is nagyon boldog volt. Most anya nem tud többet írni, de megígérte, holnap folytatja.
Addig is minden látogatómnak küldöm e képet: