Kedves drága Apukám!
Tegnap szóvá tetted, hogy milyen kevés szó esik rólad.Azt mindenek előtt tudnod kell,hogy téged is annyira szeretlek mint anyát, de napjaim nagy részét mégiscsak vele töltöm. Te is tudod-mert ebben is rád hasonlítok-mekkora haspók vagyok, és hát tudod a kaja meg minden....muszáj elbűvölnöm a mamit. Imádok játszani meg dumcsizni veled, és reggelente olyan jó fenékbe rúgni téged, ha az első csípésemre nem reagálsz.
Emlékszel, hogy anya pocijából is így üzentem neked?
Ha majd kicsit nagyobb leszek, megyek veled mocizni, és ámul majd a világ, hogy milyen menő és szemrevaló barátnőd van.
És azt is el kell mondani, hogy mennyire jól esik, mikor veled pancsizhatok, de mostanság nem gyakran esik meg, amiért nagyon ráncolom a homlokom.Tessék velem többet törődni!
Amúgy pedig külön köszi, amiért elkísérsz a dokikhoz, ahol anyával nem úgy bánnak, mint veled. Ha megjelensz. mindig kiváltságosnak érzem magam. Ma is kacagok ha eszembe jut, hogy "orbita fracturát" ígértél honoráriumként a dokinak, amennyiben fájdalmat okoz nekem.
Most dobok fel pár képet a szép pillanatokról:
Itt az első otthon töltött estéim egyikén..
Akár etet...
Akár fürdet....
Vagy éppen velem álmodik...
Egyszerűen tökéletes párt alkotunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése