Buli

Szombaton délután buliba voltunk hivatalosak.Kis rokonom, a Krisztián 4 éves lett.Mondanom sem kell, lázas készülődésbe kezdtem.A ruhával nem volt gond, anya hamar csinibe vágott, amolyan igazi csajos ruciba.Még copfom is volt:

A gondot csak a megfelelő cipő kiválasztása okozott. Akkor most melyiket válasszam?

Úgy tűnik ez jó lesz.Jól áll ugye? Na ja, anya megint beszabályzott, és mehettem a lapos talpú, bokapántos bébicipőben.

Bezzeg ha én is négy éves leszek....
Nekem is lesz ilyen csillogó villogó tortám, és én is ilyen büszkén és lenyűgözve fogom nézni a tortát....

...egyedül és kétpofára fogom tömni a jóóó habos és édes és mennyei gesztenyetortát........és hatalmas, letörölhetetlen mosollyal fogom bontogatni az ajándékokat... ..és a tenyeremből etetem a vendégeket, jobban mondva az ujjammal....

De tudjátok mi a poén?

Hogy nem kell nekem ahhoz egy percet sem várni,hogy mindez megtörténjen, mert már megtörtént. Csillogó szemmel néztem a tüzijátékot,ettem a finom tortából, az ünnepelttel együtt bontogattam a meglepiket, etettem anyát, nenit, mamát, és akkor sem érezhettem volna jobban magam, ha az én szülinapom lett volna tartva.

Utólag és még egyszer boldog szülinapot Krisztián, köszönjük a szép estét!