Megkésett mikulás

Jött és ment idén is a Mikulás,annyi különbséggel, hogy Emma idén szóba sem állt vele.

Pedig három alkalommal is találkoztak idén, egy eseben sem kommunikált a Mikulás bácsival.

A mama elvitte céges Mikulásra, minden szép volt és jó, egészen addig, amíg nem kellett a közelébe menni.A csomagot sem vette át, a maminek kellett elvennie, mert Emmát semmivel nem lehetett rábírni.

A Zapa is elővette a Ho-Ho-hóó ruhát, és elbűvölte e Pte dolgozók csemetéit, egyedül a sajátjánál nem aratott osztatlan sikert.

Hiába súgtam Emmának, nem ment od a télapuhoz.

Az oviban is volt a Télapó, és hiába hívta Emmát, nem ment oda, inkább elment játszni. Amikor hívták, hogy menjen oda, kap ajándékot, azt mondta az óvónéninek,

:-Vedd el Te ha akarod, nekem ugyan nem kell!

Gondolnátok, mire ez a nagy duzzogás?

Én tudom a választ, én voltam a bűnös.Meséltem neki a télapóról, hogy honnan jön, miért jön, mit fog neki hozni, ha cserébe odaadja a cumit, amivel aludni szokott.

Ártatlan megjegyzésnek szántam, komoly hatása lett.

Tanultam a leckéből, nem mondok több ilyet neki. Majd Húsvét környékén........

Kicsi lányom attól nem fél, hogy a nyelvét elviszi a Mikulás, rendre oszt minket kedves kis beszólásaival.

Szapultam imádott apukáját, hogy bálnamód kipancsolta vizet. Bánatomra nekikezdtem vetkőzni, hogy én is fürdök, mire Emma fáziskésésből, vagy puszta kedvességből megjegyezte:

-Te vagy bálna!

Na így merjek vetkőzni a gyerkőc előtt.....

Mamáját szereti, öleli, puszilgatja, majd kezébe veszi az arcát:

-Te boszorkány!

Mostanság orvososdit szeret játszani.A legváratlanabb pillanatokban böki belénk a játékszurit, a lázmérőt, telitöm minket "vitaminnal"

Így aztán pezseg bennünk az energia, az életöröm, itt az ide táncunk is, a felesleges enegriák levezetésére!