2008. november 9., vasárnap

Vendégség

Sziasztok, Újra itt vagyok!
És nem csak azért mert, annyi bíztatást, kedves szót küldtetek nekünk, hanem mert én már/még tudom azt, amit anya most tanult meg: A szeretet nem számokból és betűkből áll, nem lehet megmérni, nem lehet megfogni, ezt bizony érezni kell.
Azt, ahogyan sugárzik felénk, benne rejlik egy mosolyban, egy simogatásban. De legyünk egy kicsit engedékenyek vele. Mindig kevés volt az önbizalma, és folyton megerősítésre van szüksége. Apa és én (no meg a Donna kutyánk)megteszünk minden tőlünk telhetőt. Meg persze bizonyítottátok, hogy Ti is. Soroljam? Úgyis tudjátok kikre gondolok.
Ennyi izgalom után azt sem tudom, hol kezdjek neki az elmúlt napoknak,mert igen mozgalmasan teltek.
A vendégek egymásnak adták a kilincset, éééés....mi is vendégségben voltunk!
Pénteken eljött hozzánk az Éva nénimami.
Már régen volt nálunk, mert ő is és anya is nagyon makacs nőszemély.PONT.
Szeretek vele játszani, és megkértem anyát, tegye félre a sérelmeit, legyen elfogadóbb,mert Éva néni azt is megengedi, hogy leszedjem a kendőjét. Itt épp azt mondja,micsoda frizurát csináltam neki.

Aztán később Bogi is betoppant, meg a mama és a papa is.Hoztak nekem ellátmányt:

No, lássunk neki!Vajon mit rontok el?Ha anya adja nekem, sokkal édesebb..Hiába, sokat kell még ennem, hogy utol érjem apát:
Annyit emlegettük már itt a Kati nénit és Feri bácsit, hogy itt az ideje, hogy nektek is megmutassam őket. Ők lennének azok, akik annyit dédelgetnek és kényeztetnek engem.


Nem bírták elnézni, hogy kikandikál az ujjacskám, és csudacsini harisnyát, és zoknit kaptam tőlük, hogy véletlen se fázzak meg.Anya hiába ecsetelte, hogy a hét minden napjára jut harisnya, zokni meg akár 3 is,Kati néni úgy rámordult, hogy egy vizsla is megirigyelte volna: Az ajándékozás örömét nem veheti el tőlük.
Miért pont vizsla?Mert Kati néni és Feri bácsi nagyon szeretik őket.Nekik is van egy Blacky vagy Bleki kutyájuk, és egy csomó vizslás képük,és vizsla barátjuk, például a Rozsdás, akinek még blogja is van.
Aztán volt náluk egy kislány is, az Emes, akit Emének becéztek.Ezt még én is ki tudtam volna mondani.Nagyon aranyos, cserfes kislány,aki vidáman pózolt velem:
Nagyon hamar bemelegedtünk, és vidáman hancúroztunk, és azt hiszem, ha nagyobb leszek, és kapok egy kistesót, vele is ilyen jókat fogunk játszani. Persze anya a közel jövőben hallani sem akar tesóról, azért más forrásból, hamarosan basáskodhatok egy nálam is kisebb baba felett. Vajon mit dédelget itt a Bogi?

5 megjegyzés:

Katica írta...

Ügyesek vagytok, máris viszontláthattunk a blogon!
Volt ám nevetés, kitudódott, hogy van nektek szélesvásznu fényképező amivel a Kati nénit is lehet. Súlyos egyén(iség). Olyan jó volt az együttlét, egész nap a látogatás édes-aranyos perceiből táplálkoztunk. Ujra-és ujra éljük a nagy játékot, mert az ilyen idős felnőttek lassan újra élik a gyerekkort. Miénk az önfeledt boldog játék, a szeretet a köbön, az összes felelősség a szüleidé!
Az elkészített "csomag" csak itt maradt, benne a használt mesekönyvek tucatja. Felolvasásra jó lesz! Puszi neked Emmácska, üdv. az Apukádnak és ölelés Anyudnak!

Névtelen írta...

Nem vélelen volt! így legalább van plusz még egy ok, hogy btoppanhassunk!:))))))))

Névtelen írta...

Hát csak gratulálni tudok. És hogy mihez hát vegyük a harisnyát ,igazán kényelmesnek tűnik és praktikus is mert ha nem kell lent akkor húzzad fent! A Boginak Gratula!!!! És drága hugim Emmácska jövök hozzád a hét elején! puszi a te Juca nencid

Névtelen írta...

Szia Emmanyuja!
Ma este egy ültő helyemben végigolvastam az összes eddigi bejegyzésedet! Hihetetlenül jót mulattam közben! eredeti, nagyon jó stílusban van megírva! Tényleg vissza fogok jönni! Várom az újabb történeteket! Puszi: Gabika

Emmanyu írta...

gabika, nem semmi!te tényleg szeretsz olvasni, és angyali gyermekeid vannak, ha hagyták is, hogy olvass, Emma 5 percre sem hagy.. gyere máskor is, szivesen látunk!